A gazdasági tevékenység fogalmának tisztázásán és a példákon keresztül minden modulhoz kapcsolódik tartalmilag. A fő cél az érdeklődés felkeltésén túl az, hogy a már meglévő gazdasági ismereteket összegyűjtsük, és ezzel kontextusba helyezzük a tananyagot.
A gazdasági tevékenységek során a szereplők döntéseket hoznak, és a döntéshozatalkor az egyéni szükségleteiket veszik figyelembe. A döntésekre azért van szükség, mert a javak szűkösen, azaz nem végtelen mennyiségben állnak rendelkezésre. Ennek oka, hogy a termeléshez szükséges erőforrások (természeti erőforrás, tőke, munka, vállalkozó) is végesek. Egy gazdasági döntés „ára” az alternatív költség, azaz a második legjobb (ezért nem választott) lehetőség értéke.
A harmadik kérdésre adott válaszok alapján elosztási rendszerek különíthetőek el (hagyományokon alapuló, központi hatalmi pozíción alapuló, piaci mechanizmuson alapuló). Ezeknek különböző előnyeik és hátrányaik vannak, különböző korokban és helyeken alkalmazták őket, a mai gazdaságokban mindhárom típus jellemzői megtalálhatóak.
Melyek a legfontosabb gazdasági szereplők (háztartások, vállalkozások, állam, bankrendszer), és ismerje a köztük levő legfontosabb kapcsolatokat. A vállalkozások és a háztartások viszonyrendszerének alapjait. Az állami szerepvállalás fontosságát a mai piacgazdaságokban. A GDP és a GDP/fő fogalmát, és helyezze el Magyarországot ezek a mutatók alapján a világ országai között.
A piac gazdasági fogalmát és fajtáit (árupiac, munkapiac, szolgáltatások piaca, pénz- és tőkepiac). A vevők és az eladók különböző árakon különböző mennyiséget akarnak megvenni és eladni – ezek összesítése adja az adott termék keresletét és kínálatát. A kereslet és a kínálat alakítja ki az egyensúlyi árat, amely esetén nincs túlkereslet, sem túlkínálat. A kereslet és a kínálat változásának lehetséges okait, és ezek hatását az egyensúlyi árra.
A fő cél az érdeklődés felkeltésén túl az, hogy életszerű szituációkba helyezzük a pénzről való gondolkodást.
A pénz másik funkciója az értékmérés: a különböző áruk és szolgáltatások értékének összehasonlítása. Ennek a funkciónak a betöltésére a pénznek egyforma, egymással osztható egységekből kell állnia. A pénz harmadik funkciója a forgalmi eszközként való használat: az árukért és szolgáltatásokért való fizetés megkönnyítése. Ennek a funkciónak a betöltésére a pénznek könnyen kezelhetőnek és szállíthatónak (kicsinek, könnyűnek) kell lennie. A pénz negyedik funkciója (amelyet nem mindig tekintenek külön funkciónak) a jövedelemátengedés: a fenti három funkció gyakorlásának másra ruházása. Esetenként egy ötödik funkciót is megkülönböztetnek, a világpénzt: a pénzfunkciók világszerte való gyakorlását.
A pénz értékét kezdetben az anyaga adta. Ezt nevezik árupénznek, legsikeresebb formája a nemesfém érme. A papírpénz kezdetben pénzhelyettesítő volt: értékét a nemesfém fedezet adta. A rendeleti pénz értékét a kibocsátó által vállat garancia adja. Ez egyrészt a kibocsátott mennyiség korlátozását, másrészt a pénz árukra és szolgáltatásokra válthatóságát jelenti.
A pénz értékét megállapodás adja. Az árupénz mennyiségének változása szeszélyes, a rendeleti pénzé pedig önkényes.A modern pénz mennyiségét elsősorban a hitelezés nagyságrendje változtatja: a hitelezésnek pénzsokszorozó hatása van.
Az inflációt okozhatja a pénzmennyiség növekedése, a kereslet bővülése vagy a kínálat szűkülése is. A keresleti és a költséginfláció összefügg: a munkabérek növekedése mind a keresletbővülés, mind a költségnövekedés oldaláról inflációt gerjeszt. A hiperinfláció megszünteti a pénzfunkciókat: a pénz alkalmatlanná válik forgalmi eszközként, az értékmérés és a vagyontartás eszközeként működni. Az infláció a hitelfelvevőknek, míg a defláció a hitelezőknek előnyös.
A valutaárfolyamot a keresleti és kínálat viszonyok szabályozzák, ezek pedig a javak és a tőke exportjának és importjának függvényei. A pénzváltás gyakorlatát, a vételi és eladási árfolyam különbségét. A hivatalos valutaárfolyam nem veszi figyelembe az eltérő árszínvonalat, a vásárlóerő-paritás viszont igen. Az euro-zóna egy folyamatosan bővülő valutaközösség.
A fő cél az érdeklődés felkeltésén túl az, hogy életszerű szituációkba helyezzük a vállalkozásokról való gondolkodást. A modul későbbi leckéi/gyakorlatai során újra és újra vissza lehet térni az osztálytermi munkában a filmben látottakra, ugyanakkor összekötő kapocs is lehet az 1. modulban tárgyalt gazdasági tevékenységekkel.
A két oldalnak valamilyen módon egyensúlyba kell kerülnie. A bevételek és a kiadások is lehetnek rendszeresek vagy alkalmiak. A megtakarítás költségvetési szempontból kiadásnak minősül. A bevételek forrása elsősorban a munkajövedelem. Emellett bizonyos élethelyzetekben jelentős állami juttatásokra is lehet számítani. A kiadásokat a bevételekhez kell igazítani. Tartalékolni kell a váratlan kiadásokra.
Ki kell számítani az implicit költségeket is. A költségeket többféleképpen lehet csoportosítani. Meg kell különböztetni a számviteli és a gazdasági költséget.
A tőkebevonás hitelfelvétellel vagy új tulajdonostársakkal történhet. Kisvállalkozások bizalmi képződmények korlátlan felelősséggel. A nagyvállalatok fontos tulajdonsága a korlátolt felelősség. A vállalkozási forma részben a mérettől ( a tulajdonostársak számától) függ, különböző fajtái a rugalmas tőkebevonást teszik lehetővé.
A bankszámlának különböző fajtái vannak, amelyekkel változatos pénzügyi műveletek végezhetőek. • A folyószámlának számos előnye van a készpénzzel szemben. • A bankszámlához kapcsolódó műveletek ismerete már középiskolás korban hasznos lehet. • A megfelelő bankszámlacsomag kiválasztása körültekintő mérlegelést igényel.
Milyen pénzügyi műveletek és költségek kapcsolódnak a bankkártyák fő típusaihoz. • Melyek a biztonságos kártyahasználat legfontosabb szabályai. • Mit takar az e-banking fogalma, és miért lehet hasznos korunk embere számára.
A kisfilm az életpálya egyes szakaszaihoz kapcsolódó pénzügyi tevékenységeket tekinti át.
A tanuló ismerje fel és értse meg, hogy… • A tőkepiacon források hosszabb távú befektetése történik. • A tőkepiaci közvetítőket és ezek feladatait. • A legfontosabb értékpapírfajtákat és ezek kibocsátóit. • A kötvények és a részvények közti hasonlóságokat és különbségeket.
• Takarékoskodni több ok miatt is célszerű. • A háztartások milyen befektetési lehetőségek közül választhatnak a befektetési időtáv és összeg függvényében. • A nagyobb várható hozam általában nagyobb kockázattal is jár. • A befektetések választásánál fontos szempont a diverzifikáció és a likviditás megőrzése.
